Johannes Honterus 450 éve hunyt el. Teológus, kozmográfus, nyomdász, fametsző, pedagógus, filológus és jogász volt. Luther a magyarok apostolának, Szekfű Gyula történész a magyar reformáció legharmonikusabb személyiségének nevezte. De benne tisztelhetjük az erdélyi szász irodalom első nagy alakját is.

Honter János Brassóban született 1498-ban. 1522-ben iratkozott be a bécsi egyetem filozófiai fakultására. Akkoriban még Honternak neveztette magát, csak később, más humanistákhoz hasonlóan latinosította nevét Johannes Honterusra. Mind a latin, mind a görög nyelvben nagyon járatos volt.
Az 1529-es bécsi török ostrom miatt a Duna-parti Regensburgba menekült. Következő állomása a krakkói egyetem lett, ahol rendszeresen tartott előadásokat, és két tudományos munkája is megjelent nyomtatásban.
Honterus Bázel városába 1530-ban érkezett, a korabeli Európa e szellemi központjában sajátította el a tipográfia és a fametszés mesterségét, és vált a reformáció eszméinek hívévé.
Két nyomdász, Hieronymus Frobenius és Sebastian Henricpetri mellett dolgozott. 1533-ban tért haza, itt a plébániatemplomban kezdte meg működését mint káplán. Legfontosabb feladatának az oktatás reformját tekintette. Ő készítette el 1543-ban Erdély legelső iskolai rendtartását, a Constitutio scholae Coronensist. Első nyomtatványa valószínűleg egy görög nyelvtan volt. Könyvei kicsi - nyolcadrét formátumú - kötetek voltak. A könyvdíszeket szintén maga készítette. Kinyomtatta Erdély térképét is. (egyetlen ismert példányát az OSZK őrzi).
1540-ben kiadta azt a Szent Nílusnak tulajdonított gyűjteményt, aminek a kéziratát egy moldvai kolostorban találta. Ugyancsak ő adta ki Andreas Moldner brassói prédikátor énekeskönyvét, és 1548-ban összeállított egy klasszikus ódákat tartalmazó énekgyüjteményt Odae cum harmonis címmel. Ez az első hazánkban kinyomtatott kottás könyv.
1541-ben átdolgozta a Krakkóban kiadott földrajzi tankönyvét, a Rudimenta cosmographiát. E művét 1546 és 1602 között több mint harmincszor adták ki.
1543-ban Brassó város tanácsa megbízta azzal, hogy dolgozza ki Brassó és a Barcaság reformációjának tervét. A Reformatio ecclesiae Coronensis ac totius Barcensis provinciae kulcsfontosságú mű az erdélyi reformáció történetében. E munkáját Luther is nagyra értékelte, és hamarosan az ő előszavával adták ki Wittembergben.
1547-ben kiadta az erdélyi szász egyház reformációjáról szóló művét, a Reformatio ecclesiarum Saxonicum in Transylvaniát, illetve annak német nyelvű változatát, a következő évben pedig Luther kátéját. A szászok törvénykönyve a Compendium iuris civilis in usum civitatum Saxonicarum in Transylvania collectum 1544-ben jelent meg Brassóban.
Johannes Honterus 1549. január 23-án hunyt el.