Bizonyára mindenkiben felmerült már, hogy milyen jó is lenne egy saját játékot készíteni. Ez persze nem egy egyszerű dolog, nem véletlen, hogy egy-egy játék fejlesztése évekig is elhúzódhat. Azonban néhány fejlesztő gondoskodott arról, hogy kisebb játékokat bárki csinálhasson magának, vagy akár mások szórakoztatására is. Cikkünkben ezek közül mutatunk be néhányat.
Történelmi áttekintés
A mikroszámítógépek elterjedésének hajnalán, amikor a memóriát még kilobájtokban, és azokban is csak két számjeggyel mérték, bárki, akiben elég ambíció és ötlet volt, és a programozással már megismerekedett, képes volt egyedül, néhány hetes, esetleg hónapos munkával piacképes számítógépes játékot készíteni. A grafikával szemben támasztott követelmények minimálisak voltak, és a gépek képessége is hasonlóképpen korlátozott volt. A hangok pedig egy kis hangszóró ciripelését jelentették. Egy-egy új ötlet, vagy egy újabb trükk segített eladni a legújabb játékot. A fejlesztést még az is komolyan megkönnyítette, hogy a gépek gyakorlatilag azonosak voltak. Amennyiben pedig másik gépre is át akarták vinni a kész játékot, az a gyakorlatban a teljes játék újraírását jelentette.
A PC, mint játékplatform megjelenésével a helyzet alapvetően megváltozott. Részben a gép képességei, részben pedig maguknak a PC alkatrészek számának, képességeinek és tulajdonságainak bábeli változatossága miatt. Ez volt az a pillanat, amikor a gép képességeit kihasználandó, egy-egy területre specializált szakembereket, köztük grafikusokat, zenészeket, profi írókat kezdtek alkalmazni a fejlesztői csoportokban. Ahogyan a PC-k képességei fejlődtek, bővültek, úgy nőtt a játékok minőségével, megjenesével szemben támasztott vásárlói elvárás is. Amint egy cég mondjuk az id. vagy a Valve megjelentette a legújabb grafikus rendszerét, úgy váltak a tegnap még forradalmian újnak és gyönyörűnek számító grafikai vagy hang megoldások mára legjobb esetben elviselhetővé, rosszabb esetben megmosolyogtatóan avittá. A játékkészítők panaszkodnak, hogy a játék fejlesztése során, amennyiben az elég hosszú ideig tart, legalább egyszer a teljes grafikai rendszert át kell dolgozni, hogy a legújabb technológiáknak megfeleljen. Ez a fejlődés folyamatosan tart, és a belátható időn belül folytatódni is fog.
A mai gépek tegnap még elképzelhetetlen teljesítőképességének (Az anekdota szerint Bill Gates a PC rendszerek hajnalán azt nyilatkozta, hogy a PC-k részére a maximum 640 kilobájtos memória mindig elegendő lesz!) egy érdekes fejleménye, hogy néhány kisebb-nagyobb cég elkezdett hobby számítógépes játék fejlesztők részére is könnyen kezelhető, de mégis elegendő teljesítménnyel rendelkező fejlesztő eszközöket készíteni. A cikkben ezek közül áttekintünk néhányat.
A játékfejlesztés alapjai
A játék, mint a nevében is benne van, valakinek, hálózatos változat esetén valakiknek a szórakoztatására készül. Sokszor játékként adnak el szimulációkat is, mint például az MS FlightSimulátor, vagy a SimCity sorozat, bár ezek a szó szoros értelmében nem nevezhetők játékoknak. Ami ezekben a programokban és a szorosan vett játékokban közös, az a szórakoztatás. A játékfejlesztői kézikönyvek is kihangsúlyozzák, hogy a játékfejlesztés is olyan mint a háború, vagy a szerelem, mindent szabályt fel szabad rúgni a nagy szent cél, a szórakoztatás érdekében. Szóval a lényeg az, hogy ha játékot akarunk készíteni, (Innentől kezdve játéknak hívok minden szórakoztatásra készített számítógépes terméket.) legalább az alapötlet eredeti és szórakoztató legyen. Persze elegendő az is, ha valakinek maga a fejlesztés és az elkészült termékkel történő játék szórakoztató, de ne lepődjön meg az illető, ha az általa eladásra szánt, "eredeti ötlet" alapján készített RPG játékra, amelyben (micsoda eredetiség!) Orkok és Törpék harcolnak, kb. 0 az érdeklődés. Léteznek teljesen automatizált fejlesztő rendszerek is, ahol össze lehet kattingatni egy újabb játékot, de ezek egyáltalán nem eredetiek, főleg saját szórakoztatásra jók. A fejlesztő eszközök sokféle számítógépes nyelvet támogatnak, a legnépszerűbbek a Basic nyelv alapú, illetve a C++ nyelvet támogató eszközök. Ez utóbbiak általában drágábbak, és a bonyolult nyelv miatt nehezebben tanulhatók.
Persze a kézzel, képpontonként kirajzolt pálcikaemberkék kora is rég lejárt. Ha valaki játékfejlesztésre adja a fejét két választása van. Vagy megtanul saját maga rajzolni, vagy pedig kész rajzokkal, objektumokkal készíti el a játékát.
A játék piac, bár nem telített, de egy kezdő fejlesztőnek, kisebb cégnek a betörés nagyon nehéz. Ha valaki úgy érzi, hogy amit kitalált, mások számára is érdekes, akkor viszont nincs más hátra, mint szétnézni, hogy a fejlesztői eszközök közül melyik, vagy melyek azok, amelyekkel az ötletet meg lehet valósítani. Talán az a néhány termék, amelyet felsorolok az alábbiakban, segít a legmegfelelőbb fejlesztő eszköz kiválasztásában.
Dark Basic
http://www.darkbasic.com/index.php?c=hu
A program 3D játékok fejlesztésére alkalmas. A fejlesztés nyelve, benne a van fejlesztő eszköz nevében is, Basic nyelv alapú, ami a gyakorlatban könnyen megtanulható. Ez gyors fejlesztést tesz lehetővé. A rendszer hátránya, hogy nem fordít valódi gépi kódra, ennek következtében egy profi eszközzel fejlesztett programhoz képest akár 10-100-szor is lassabban fut. Kisebb hobbi fejlesztések esetében ez ugyan nem komoly probléma, de senki se gondoljon arra, hogy a következő Doom-ot majd ebben lehet fejleszteni. Talán a legalkalmasabb eszköz arra, hogy valaki eldöntse, hogy van-e benne játék fejlesztői véna, ha van, akkor rövid időn belül az illető úgy is kinövi ezt az eszközt, ha nincs, akkor kis pénzbefektetés árán ez még időben kiderült.
Blitz Basic / Blitz Basic 3D
http://www.blitzbasic.com
Két különböző termékről van szó, bár a fejlesztő cég azonos, és a 3D csomag valójában a 2D-s eredeti termék kibővítésének tekinthető. Mind a két csomag a Basic nyelv eléggé kibővített verzióját használja. A kicsit az objektum orientált programozáshoz hasonló eszközök a nyelv megtanulását kezdetben nehezebbé teszik, de ez a befektetett munka a későbbiekben, nagyobb programok, játékok írásánál meghozza a gyümölcsét. A nyelv valódi gépi kódot produkál, ami a program futásakor a C++ fordítókkal készített programokkal is összehasonlítható sebességet ér el. A gyakorlatban profi szintű programok fejlesztésére is alkalmas, de a nyelv ugyan széles, mégis átléphetetlen korlátai, és a csoport munka támogatásának hiánya miatt igazán komoly fejlesztésekre korlátozottan alkalmas. A jövő évben megjelenő Blitz Basic Pro, várhatóan magasabb áron, de továbbfejleszthető rendszerként a kisebb játék készítő csoportoknak is rugalmas és profi eszközt ad a kezébe a fejlesztésekhez. Hátrányként talán még annyit említhetnék, hogy a BB3D fejlesztése még folyamatosan megy, így a termék még nem teljesen letisztult. Várhatóan néhány hónapon belül a BB3D kisebb patch-ektől eltekintve stabil verzióvá válik és a fejlesztés elsősorban a Pro verzióra fog irányulni. Ez a megjegyzés nem vonatkozik az alaptermékre, a Blitz Basic-re, amely most is nagyon stabil és már több piacképes játékot írtak vele.
3D Game Studio
http://conitec.net/a4info.htm
Több olcsóbb-drágább terméket felvonultató eszközcsalád. A közös jellemzőjük, egy Javascript-hez hasonlító gépi kódra fordított nyelv, és komoly eszköztár a fejlesztések megkönnyítésére. A csomag kétségtelen előnye az, hogy a gyakorlatban nem lehet „kinőni”. Aki kíváncsi az eszközre elindulhat a legolcsóbb változattal, és ahogyan a kívánalmai nőnek, egyre komolyabb fejlesztésekbe fog, bármikor rendelkezésére áll egy fejlettebb változat. A végső változat egy jelenleg 1250$-ba kerülő fejlesztői csomag, amely számtalan beépített lehetőséget biztosít, és amennyiben hiányzik bármi a csomagból, a nyelvhez készített interfészen keresztül C++-ban vagy Delphi-ben a kérdéses programrész megírható. Ez utóbbi már minden fejlett eszközzel rendelkezik arra, hogy akár AAA kategóriájú játékok készüljenek benne.
Morfit
http://www.3dstate.com/developers/developers.htm
Komplex fejlesztői eszköz. Többek között a C++, Delphi és Visual Basic nyelveket is támogatja. Programozási gyakorlat nélkül el sem lehet kezdeni a fejlesztést vele, bár a programozóknak fejlett eszközöket biztosít a játék gyors elkészítéséhez. A 3D Game Studio-hoz hasonlítható a rugalmassága. Az árképzés eléggé zűrzavaros, legalábbis az volt egy-két évvel ezelőtt. Ha valaki rendelkezik a fentiek közül bármelyik programnyelvvel, valamint gyakorlattal a használatában, akkor érdemes letölteni egy régebbi verzióját, és egy kicsit kísérletezni vele.
Auran Jet
http://www.auran.com/jet/default.htm
Most érünk el lassan a félprofi-profi világba. Ennek a rendszernek az ára, ha a fejlesztésünket el is szeretnénk adni, 30.000$. Szerencsére a cég biztosítja, hogy akár ingyen, akár olcsó áron hozzájuthassunk a rendszerhez, és kipróbálhassuk a működését. Jelenleg csak a Visual C++ rendszert támogatja, de ígéret van arra is, hogy belátható időn belül egyéb fejlett programnyelvekhez is meg lesz a támogatás. Amennyiben valaki ingyenes programot készít, akkor nem kell ezt a 30.000$-os összeget kifizetnie. De nem is keres vele semmit. Hmmm... Talán a legjobb lehetőség nevet szerezni vele, és a tudással felvértezve munkát keresni profi játék fejlesztőknél.
Torque Game Engine
http://www.garagegames.com
Itt már tényleg a profik világában járunk. A már megjelent Tribes játék teljes fejlesztő eszközrendszerét kapjuk meg 100$-os áron. Persze ez nem ad számunkra jogot arra, hogy az általunk elkészített játékot szabadon áruljuk. Az elkészült játékból befolyó jogdíjak nettó részének 50-80%-a a készítőé. Komolyabb fejlesztések esetén pedig eseti megállapodást kell kötni a Garage Games céggel, az engine tulajdonosával. A teljes rendszer C++-ban készült, és semmilyen más nyelvvel nem használható. A Garage elnevezéssel ellentétben ez a rendszer inkább a komolyabb fejlesztésekben segíthet lerövidíteni a fejlesztési ciklust. Azt tartom még elképzelhetőnek, hogy egyéb területen profi és gyakorlott programozók, és hozzájuk csatlakozó profi egyéb szakemberek képesek lesznek ezzel az eszközzel megtanulni a játék készítést. Mivel a Tribes játék FPS stílusú, ezért logikusan az FPS jelegű játékok készítése könnyebb ezzel az eszközrendszerrel, mint mondjuk egy RTS, vagy egy űrszimulátor.
Én magam is több fejlesztő eszközt ismerek a felsoroltakon kívül, de ezek azok, amelyeket vagy magam is kipróbáltam már, illetve a fejlesztésüket, vagy piacra dobásukat nyomon követtem. Persze mindenkinek más a szive választottja, de hát ez természetes. Tanácsként talán annyit mondhatok, hogy bármennyire is csábító rögtön az elején fejest ugrani a mélyvízbe, a véleményem mégis az, hogy érdemes előbb a cikk elején említett olcsóbb, bár korlátozottabb, de könnyebben megtanulható eszközökkel megismerkedni, ezeken keresztül begyakorolni a játékfejlesztés lépéseit, és ha már a "gyaloglás" megy, akkor elkezdeni a "futást".
A jövőről ahány embert kérdezünk, annyi választ kapunk. Véleményem szerint a játékpiac egyre telítettebb lesz, és ahogyan a mai huszon-harmincévesek öregszenek, a játékpiac egyre szélesedik, miután ők már számítógépes játékokkal nőttek fel, ezt az időtöltést a későbbiekben is folytatják. Ezzel párhuzamosan a PC-k teljesítménye egyre nő, a grafika, a hangok egyre kifinomultabbak lesznek, és a profi, fél-profi, amatőr eszközök közötti különbség egyre kevésbé lesz nyilvánvaló a játékosok előtt. Én azt várom, hogy egy 360 fokos fordulat után ismét elérjünk abba a világba, ahol bárki egyedül is képes lesz kiváló minőségű játékot készíteni, és csak a játék, illetve készítőjének zsenialitása, és nem csak a fejlesztésre szánt pénz dönti el, hogy a játék megtalálja-e a útját az áruházak polcaira.
